Húsmarha-konferencia Keszthelyen

Nagy örömünkre szolgált, hogy a Keszthely székhelyű Georgikon nevéhez fűződő Húsmarha Tanácskozás idén újjá éledt hamvaiból. Bár a húsmarhás egyesületek több éve összefogva rendeztek hasonló konferenciát különböző helyszíneken, mégis a hagyományok folytatására összehívott rendezvény igazi csemegeként szolgált a hallgatóság számára.

 

. Egyesületünk büszke a tenyésztőire, akik legnagyobb létszámban képviseltették magukat (35 fő a 115 főből). A délelőtti előadásokon dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezetője értékelte az ágazatot és beszélt annak alakulásáról az elmúlt 35 évben. Ezt követően Dr. Abonyi Tamás (közgyűléseinkről már jól ismert előadó), a NÉBIH-ÁDI Igazgatója hívta fel a figyelmet a jelenlegi állategészségügyi helyzetre. Napjainkban ez kiemelten fontos, és szemmel láthatóan nagy figyelemmel hallgatott előadás volt. A plenáris ülés egyik legérdekesebb előadását Prof. Dr. Szabó Ferenc, egyetemi tanár  (az MTA rendes tagja) tartotta, aki már sok éve dolgozik együtt egyesületünkkel, és most is egy aktuális és szervezetünk által érintett témával, a genomikával foglalkozott. Mivel a genom alapú szelekció és tenyészértékbecslés kiemelten fontos napjainkban, nagyon hasznos volt a hallgatóság számára, hiszen itt a folyamat „kulisszatitkairól” hallhattunk néhány szót a molekuláris genetikától a felhasználási területekig. Végül a délelőtti programot Dr. Márton István (a MHAGTE ügyvezetője) zárta „kilátások a jövőre és a kereskedelemre” címszóval fémjelezhető előadásával.


A szünet után az egyesületek ügyvezetői foglalták össze tevékenységüket 10-15 percben, és szóltak hozzá a tenyésztésszervezés aktuális kérdéseihez. Először Márton Judit előadásában ismerhettük meg a britt fajtákat és fejlődésüket, majd Szűcs Márton adott számot a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete 25 év alatt végzett szakmai munkájáról, ahol a szakmai és marketing fejlődést emelte ki leginkább. Soron következett a charolais, a magyar tarka, magyar szürke, fehér-kék belga és a murrey grey fajták tenyésztőegyesületeinek előadása, majd hozzászólásokkal, vitával zárult a tanácskozás. Az előadássorozat számos szempontból hasznos volt, ugyanis a hallgatóság információt kaphatott arról, melyik tenyésztőegyesület hogyan, milyen programokkal képviseli tenyésztőit, mit nyújt a tagoknak és annak milyen gyakorlati haszna van. Szóba került a tagdíj és kapott szolgáltatás értékaránya, valamint a tagsághoz viszonyuló magatartás, a szakmai munka volumene. A tenyésztőknek ugyanúgy fontos, hogy szakmai szervezeteik képviseljék tevékenységüket, segítsék munkájukat, mint ahogy az egyesületeknek fontos a saját fajtáikat tenyésztő farmok csatlakozása, ugyanis az érdekképviselet akkor működik igazán, ha a képviselő szervezet mögött a legtöbb tenyésztője tagként sorakozik fel. Ez így is lenne igazságos, hiszen az egyesületek a fajtákat képviselve minden tartót „reklámoznak” rendezvényeiken keresztül, akár törzstenyésztő, akár árutermelő, ennek pedig ára van. Nem beszélve arról, hogy a 25 év alatt a szolgáltatások listája igencsak megváltozott. Ebben a fejlődésben többen is elismerték egyesületünk lendületességét.


Ma már ezeket a szolgáltatásokat bárki igénybe veheti a tagok közül, annak hasznából mindenki részesülhet, csak választania kell, melyek segítségével kívánja genetikai előrehaladását, vagy farmjának, üzemének hatékonyságát növelni. Sok esetben a szaporítóanyagvásárlás és a genomvizsgálat „gyakorlati haszna” mellett a fórumok „elméleti profitjából” is részesülhet az, aki veszi a fáradságot az egyesület szervezte lehetőségek kiaknázására. Teljesen mindegy, hogy valaki a show-bírálaton csiszolja a tudását, szakmai útra utazik az egyesülettel, vagy akár a szakmai napra, szakmai fórumra, vagy hasonló konferenciára jön el, bizonyára nem válik hátrányára az itt kapott ismeret, innováció, melyet hatékonyan beépíthet további tenyésztési, szaporítási programjába. Pontosan ezért fontos, hogy továbbra is kiálljunk hasonló szervezésű programok mellett, és minél több tagot delegáljunk ezekre a rendezvényekre. Sohasem tudhatjuk, hogy esetleg egy ilyen alkalommal megfigyelt ötlet, meghallott információ, „elcsípett fortély” lesz-e majd egyszer túlélésünk, vagy esetleg előrehaladásunk kulcsa.

« Vissza