MÁSZ Értekezlet

Vannak már pozitív jelek, amelyek arra utalnak, hogy talpra állt a magyar állattenyésztésztés, de sok még a teendő annak érdekében, hogy az ágazat erős lábakon álljon – mondta Fekete Balázs a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) elnöke a szervezet jubileumi közgyűlésén.

A hazai tenyészállat előállítókat és az árutermelők egy jelentős részét is tömörítő ernyőszervezetet 1995-ben hozták létre a sertés-, a szarvasmarha-, a ló-, és a juhtenyésztő szövetségek azzal a céllal, hogy egységes érdekképviselete és szakmai szervezete legyen az ágazatnak. A 28 tagszervezetet és 7700 tenyésztőt, illetve árutermelő gazdát tömörítő MÁSZ legfontosabb feladata a nemzeti keretek között folytatott tenyésztés és az erre épülő árutermelés elősegítése. Ennek érdekében aktív szerepet vállal a jogszabályalkotásban, ágazati stratégiák és támogatási rendszerek kialakításában, együttműködik a kormányzati szervekkel (FM, ME, NÉBIH, MVH) és az ágazatban működő meghatározó szakmai szervezetekkel (NAK, terméktanácsok), részt vesz tenyészállat kiállítások szervezésében, országos szakmai havilapot ad ki (Magyar Állattenyésztők Lapja) és honlapot (www.allattenysztok.hu) működtet a szakma és a társadalom minél szélesebb körének tájékoztatása érdekében.

A tenyésztésnek igen komoly történelmi hagyománya van hazánkban, úgy is mondhatjuk állattenyésztő nép vagyunk – hangsúlyozta Dr Wagenhoffer Zsombor a szövetség ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: a MÁSZ erre a hagyományra, továbbá az ország természeti adottságaira, valamint a tagszervezetei által az elmúlt 25 évben fölhalmozott szaktudására támaszkodva igyekszik segíteni a honi állattenyésztőket és a velük együttműködő árutermelőket. Azért dolgozunk, hogy a tenyésztésnek ne csak dicső múltja legyen Magyarországon, de sikeres jövője is – foglalta össze egy mondatban hitvallásukat a szövetség igazgatója.

A MÁSZ küldöttközgyűlésén tartott előadásában Czerván György, agrárgazdaságért felelős államtitkár kifejtette: az előzetes adatok szerint 2014-ben a teljes vágóállat-előállítás 6,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a baromfi 7, a sertés 7,5, a vágómarha 2, a juh és kecske 3-3, a tejtermelés 6 százalékkal, míg a tojástermelés az előző évi szinten maradt. A szakpolitikus felidézte: a mezőgazdaság kibocsátása 2014-ben 2410 milliárd forint volt, ami 4,2 százalékos növekedést jelent 2013-hoz viszonyítva. Hozzátette: a növénytermesztés és kertészet 3,2 százalékos emelkedése mellett az élő állatoké 4, az állati termékeké 9,5 százalék volt. Az állattenyésztés adatait ismertetve az államtitkár elmondta: a szarvasmarha ágazat 244 milliárd forinttal a teljes kibocsátás 10 százalékát adta (ezen belül a tejtermelés 8, a vágómarha-termelés 2 százalék volt). A sertéságazat termelési értéke az előzetes adatok szerint 2014-ben 224 milliárd forint volt, és a mezőgazdaság kibocsátásának valamivel több mint 9 százalékát jelentette.

Czerván György az egyes ágazatok támogatási kereteit ismertetve kifejtette: a húsmarha esetében 43, a tej esetében 71, a juh esetében 168, a sertés esetében 201, baromfinál 138 százalékkal emelkedett a kifizethető összeg 2014-hez képest. Hozzátette: a nemzeti agrártámogatások ebben évben 95 milliárd forintot, 2016-ban a tervek szerint 92 milliárd forintot tesznek ki, az uniósak mindkét évben mintegy 400-400 milliárd forint keretet jelentenek. Az államtitkár kitért az állatállományok alakulására is és rámutatott: hosszú visszaesést követően 2011-től növekedés tapasztalható. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdasági beruházások értéke 2013-hoz viszonyítva 20,5 százalékkal emelkedett, és 320 milliárd forintot tett ki.  Az államtitkár szólt a növekedési hitel program (NHP) agrárvonatkozású tapasztalatairól is, és jelzésértékűnek tartotta, hogy az NHP második szakaszában már a hitelek 30 százalékát (151 milliárd forintot) igényelték a mezőgazdasági vállalkozások.

Az egyesületek képviselői üdvözölték a fejlesztéseket és lehetőségeket, ugyanakkor a kérték  államtitkár Urat, hogy a jövőben is fokozott figyelmet fordítson a szaktárca az állattenyésztés-növénytermesztés arányára az országban, amelyben jelentős javulás nem történt az utóbbi években. A szövetségek emellett szorosabb együttműködést szeretnének a jogszabályok és azok véleményezésének rendszerében, teljes körű segítségnyújtásról biztosították államtitkár Urat. Ennek megvalósulása úgy gondoljuk kulcskérdés az agrárium előre haladásában a következő 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban, reméljük a jövőben ez a kooperáció megvalósulhat, mert a Magyar Mezőgazdaság hatékonyságának növelése csak így tartható fenn hosszútávon.

« Vissza