Szakmai út Franciaországban

Egyesületünk a 2012-es évben először szervezett szakmai utat a Limousin és a Blonde d'Aquitaine fajták hazájába, a minden év október elején megrendezett Sommet d'Elevage kiállításra. A teljes cikk szövege megtekinthető itt, eredeti formájában pedig a Facebook-on olvasható az Albumok menüpontban...

Szakmai út a limousin és a blonde d’Aquitaine hazájába… 

            Egyesületünk elnöksége hosszú ideje tervezte már, hogy egy olyan európai kiállításra invitálja tenyésztőit, amelynek fókuszában húshasznú szarvasmarha fajták állnak, valamint lehetőség van farmlátogatásra is. Örömmel adunk hangot a ténynek, hogy a 2012-es évben terveinket sikerült megvalósítani. A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének elnöksége a tavaszi ülésén úgy határozott, hogy szakmai utat szervez, az ezév októberében, Franciaországban, Clermont-Ferrand mellett megrendezett Sommet Elevage állattenyésztési kiállításra. A minden évben megrendezett kiállításon számos francia húsmarha fajta nagy létszámmal jelenik meg, idén különösképpen a blonde d’Aquitaine fajtára, amelynek a 2012-es évben ezen a helyszínen tartották meg a nemzeti nagyversenyét.  

Miután Varga Ferenc alelnök az idén megrendezett közgyűlésen be is jelentette tervünket, már júniusban hozzáláttunk a szervezéshez, a költségek tervezéséhez és a kiállításon szervezett programok lefoglalásához. A költségvetés és az elnökség határozata alapján az utazás költségeit az egyesület vállalta, a szállás és az ellátás költségeit pedig minden tenyésztő saját maga fizette. A jelentkezések után összesen 21 fő utazott végül a kiállításra. A rendezvény idején – a színvonalas bemutatókon túl – farmlátogatáson vettünk részt. Az első napon egy limousin farmot látogattunk meg, ahol először a legelőn találkoztunk a gazdával, és szemügyre vehettük a borjaikkal legelő teheneket, majd egy hízóbika telepet tekintettünk meg, ahol 13-18 hónapos hízóbikákat láthattunk. A második napot egy blonde d’Aquitaine farm szemrevételezésével kezdtük, majd a fajta nagyversenyének megtekintésével folytattuk a délutánt. Közben a résztvevőknek lehetősége volt a kiállítás területén megkóstolni az egyes húshasznú fajtákból készített húsételeket a pástétomtól a steak-ig. Az egyes fajtáknak itt különálló éttermeik voltak, ahova besétálva az adott fajából készített húsokat lehet kipróbálni.          

Este, a szállásra történő visszatérés előtt módunkban állt megfigyelni egy aukciót, ahol díjazott blonde d’Aquitaine tenyészállatokat árvereztek, természetesen nem éppen olcsó árakon.

Az utolsó napon a limousin tenyészállatok versenyét tekintettük meg. Mindkét versenyen számos kategóriában indultak az állatok. Az egyes kategóriákban első, második és harmadik helyezett kihirdetése után az egyes kategóriák legjobbjait összehasonlítva is eredményt hirdettek. Az eredményhirdetés ünnepélyes keretek között zajlott.

A kiállítás utolsó napján a bemutatók után egy városnéző túrát is szerveztünk a közeli Clermont-Ferrandba. Ezt követően visszautaztunk a szállásra, ahonnan a következő napon (október 6.) haza indultunk a kiutazással azonos úvonalon. Útközben szintén Milano-ban szálltunk meg, ahol a kora délutáni érkezés miatt lehetőségünk volt bemenni a városba. Végül az utolsó napon (október 7.), az esti órákban érkeztünk meg Budapestre.

Mindent összefoglava elmondhatjuk, hogy a kiállítás megszervezése és lebonyolítása nagyon jól szervezett volt, a magyar delegációt szívélyesen fogadták, minden felmerülő kérdésben segítőkészek voltak a francia partnerek. Örömmel közöljük azt is, hogy a bemutatók után történő látogatással, rövid értekezéssel, egyesületünk egy lépéssel szorosabbra fűzte kapcsolatát a Francia Limousin Tenyésztők Egyesületével és a nagyobb francia szaporítóanyag forgalmazó céggekkel, melyek ajánlatait honlapunkon december végén, januárban teszünk közzé.

A résztvevők értékelése alapján úgy gonoljuk, hogy az utazás jól sikerült, számos új információ eljutott a tenyésztőkhöz, mindenki jól érezte magát, és az utazás végén elégedett volt.  Ennek bizonyítékaként volt olyan tenyésztő, aki az utazás végén jelezte, hogy már most jelentkezne a jövő évi utazásra is, ugyanis ha minden a terveink szerint alakul, akkor jövő évben is megszervezzük a szakmai utat ugyanezen kiállításra, melyet már nem próba jelleggel kell kiviteleznünk, hanem tapasztalatokkal a hátunk mögött. Amennyiben ez megvalósul, természetesen a lehetőségről minden tenyésztőt értesíteni fogunk. A francia partnerek biztosítottak minket, hogy akár nagyobb delegáció fogadására is szívesen vállalkoznak, így a jövő évben nagyobb csoport kiutaztatását is lehetővé kívánjuk tenni. Remélhetőleg terveink előtt nem lesznek akadályok, és jövőre hasonló színvonalú, és hasonlóan jó hangulatú szakmai utat sikerül szerveznünk.


 

Tapasztalatok a szakmai út során 

A szakmai út során tenyésztőink számos új információt kaphattak a farmlátogatások alkalmával. Megismerkedhettek a francia állattenyésztők által képviselt nézetekkel, alkalmazott tenyésztési módszerekkel. Ehhez francia-magyar tolmács nyújtott segítséget, aki csoportunkat a két farmlátogatás során végigkísérte. A farmokon először a tenyésztő ismertette farmjának paramétereit, módszereit, lehetőségeit, majd a jelenlévőknek módjában állt kérdéseket feltenni, melyekre a farmerek válaszoltak. Mindezek alapján a következő információkhoz jutottunk:

A módszerek, a tenyészirány és a szelekciós szempontok nem igazán különböznek a hazaitól. Mind a limousin és a blonde d’Aquitaine fajta esetében is a szaporasággal összefüggő tulajdonságok javítása adja a szelekció alapját, természetesen az izmoltsági tulajdonságok fenntartásával. A szelekciót kismértékben befolyásolja az állatok vérmérséklete. A szaporaságon belül a tejtermelés növelése vagy szinten tartása alapkérdés, hiszen a borjúnevelő képesség legfőbb összetevője. Ennek ellenőrzésére azonban nagy figyelmet fordítanak. Az egyes borjakat ugyanis 2 hónapos koruktól 2 havonta mérik, csoport átlagot számolnak, és az átlagtól való eltérést indexben (%) határozzák meg. Így évről évre megfigyelhető, hogy mely tehenek jó borjúnevelők, és melyek nem. A tenyészbika, vagy a szaporítóanyag kiválasztásában ezek az indexek nélkülözhetetlen szerepet játszanak.

Ezeket a méréseket azonban Magyarországon a hazai tenyésztők egy része is elvégzi, noha nem olyan gyakorisággal, mint francia kollégáik. Az elképzelések nagyrészt hasonlóak itthon is, ám a módszer azért sokszor különbözik. A legnagyobb különbséget viszont a termelés célja, az értékesítés és a felvásárlás mutatja. Míg hazánk első sorban exportra termel, addig a Franciaországban előállított húsmarha jóval kisebb része kerül exportra, és általában nem alapanyagként, hanem kész áruként kerül értékesítésre. A választott borjú értékesítésének aránya ezáltal lecsökken, a hízott bika és hízlalt üsző aránya megnő. A hízott bikák egy része exportra, másik része vágóhídra kerül, míg a hízlalt üszőt kizárólag hazai piacokon vágómarhaként értékesítik. A franciák egyébkén a kihizlalt üszőt vagy kihízlalt tehenet előszeretettel fogyasztják.

A tenyésztésszervezés is hasonlóan alakul, mint hazánkban, de a létszám természetesen sokkal nagyobb. Mindemellett kifejezett figyelmet fordítanak az ivadékvizsgálatra, amely a tenyésztők és az értékesítők számára egyaránt fontos.  Magyarországon a húsmarha vonalon ilyen vizsgálatokat szinte semmilyen formában nem végeznek. Pedig a jó genetikával rendelkező bikák kiválasztásához, azok szaporítóanyagának forgalmazásához ez nélkülözhetetlen. Mivel az eljárás költséges, így az állam és a farmer egyaránt szerepet vállal az ivadékvizsgálat lebonyolításában.

A takarmányozás, a legeltetés, az elletés, az üsző- és bikanevelés hasonló a Magyarországon láthatóhoz, de a földrajzi elhelyezkedés és a klíma közti különbség miatt itt jóval hosszabb ideig tarthatók az állatok legelőn. Így a takarmányozás olcsóbb. Meg kell említeni a franciaországi állat alapú támogatások és a magyarországi támogatások közti különbséget is, mely egyértelműen a franciáknak kedvez. Nem utolsó sorban a piaci helyzet is előnyösebben befolyásolja a francia marhahús termelést, hiszen a fent említett felhasználási módok a jóval nagyobb igényű fogyasztással párosulva nagyobb keresletet és árakat eredményeznek mint hazánkban. A francia húsmarha ezért hazai piacon jól eladhatóvá válik, az árutermelés így rentábilis. Az árutermelő tenyészeteket pedig jó minőségű tenyészállatokkal kell ellátni. Ez magas színvonalat  követel a mind a tenyészbika-, mind a tenyészüsző-előállítás terén.

Összességében elmondható, hogy a franciaországi tenyészállatelőállítás magas színvonalú, jól szervezett, ahol a tenyésztők érdeke az egyértelmű szelekciós célok meghatározása, a szelekciós módszerek megválasztása, és magának a szelekciónak a végrehajtása. Ehhez azonban adatgyűjtésre, első sorban mérésekre, feljegyzésekre van szükség, amelyekből következtetéseket, lehet levonni, összefüggéseket lehet mágallapítani, hiszen ezek a következések és összefüggések fogják meghatározni a jövőben egy tenyészet genetikai előrehaladását, minőségi javulását, termékeinek eladhatóságát, eredményességét.   

  

 

« Vissza